Korrupció mentes szerepvállalás a parlamentben és a kormányzásban. Teljesenúj arcokat bevinni

az országgyűlésbe!

 

 Ideköt minden!

Az MDU közösségépítő programja

 

Tartalom:

 

    1. Alapelveink, szemléletünk, stratégiánk

    2. Programunk súlypontjai

2.1 Családok / gyermekvállalás, oktatás, egészségügy, nyugdíjrendszer /

2.2 Vállalkozások / adózás, szabályozás /

  • Pénzügyi szektor / pénzügypolitika, bankrendszer /

2.4 Állami közfeladatok,hatalmi ágak, központi költségvetés, önkormányzatok

2.5 Nemzetközi kapcsolatok

 

   3. Több szektort érintő témák / közbiztonság és rendészet, informatika, környezetvédelem

   4. Összegzés

 

  1. Alapelveink, szemléletünk, stratégiánk

Szellemi, etikai koncepciónkat, célkitűzéseinket fogalmazzuk meg az alábbiakban, s tevékenységünket szigorúan és kontrollálhatóan az itt megfogalmazottak szerint végezzük.

 

„Egy civilizáció / egy ország / sikere nem csupán az esztétika mércéjével mérhető, hanem, és ez mindenképpen fontosabb, lakosai élethosszával és életminőségével”

 / Niall Ferguson /.

Az elmúlt évszázadokban az Európa középső és keleti területein fekvő országok, melyek keleti vagy nyugati hatalmaktól függtek, képtelenek voltak lakosaik életét anyagi értelemben fenntartható módon jelentős mértékben jobbá tenni. Miért nem? Erre a kérdésre sokféle választ adtak a történészek és a politikusok.

Ugyanakkor csak egy történelem van, sokféleképpen értelmezve, és bármelyik értelmezés rendkívül tanulságos! A magyar történelem azt mondja nekünk, hogy az örömmel, kitartással végzett munka, tudásunk állandó gyarapítása, a kreativitás, az együtt gondolkodás, az együtt cselekvés, egymás megbecsülése, az ezeket segítő intézményrendszer kialakítása az egyetlen módja a nemzet fejlődésének.

Persze még számtalan tapasztalat megfogalmazható, amelyekből is tudjuk, hogy csak egy múltunk van és egy jelenünk, a lehetséges jövőnket pedig a mi / a mai emberek / döntéseink határozzák meg. A múlt a mienk, de nem mi határoztuk meg. A jövő nem csak a mienk, hanem a gyermekeinké elsősorban, de nekünk kell döntéseket hoznunk róla.

Ebben a felelősségben „közösen kívánhatjuk, hogy jó érzésünk és világos eszünk mentsen meg bennünket a stigmásoktól, vagyis azoktól, akik a jelenben büntetik a múltat, akik a jelent feláldozzák a jövőért, akik az embert áldozatul vetik az eszméknek.” / Déry T. /  Nem akarjuk utólag azt mondani, hogy: „azt tettük, amit lehetett, noha tudtuk, hogy mit kellett volna tenni” / Bethlen I. /, mert ez nem mentség!

A társadalom igen bonyolult, összetett rendszer: megismerni nagy kihívás, alakítani nagy felelősség. Etikai, morális hozzáállásunkat segít megfogalmazni Ulpiánus és Papinianus: „Tisztességesen élni, mást meg nem sérteni, mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti ” és „nem megengedhetők azon cselekmények, amelyek sértik vallási érzetünket, becsületünket, szeméremérzetünket, és a jó erkölcsökbe ütköznek”. Ezek a több ezer éves gondolatok aktuálisak, ill. jól szimbolizálják társadalmi megközelítésünket. A humánum, a szellemi igényesség és nyitottság, a tolerancia, az összefogás igénye vezérel bennünket.

Rendszerszemléletünk alapján a társadalom elemi részeit és az azokat több dimenzióban összekapcsoló anyagi, információs és pénzügyi folyamatokat tekintjük a fejlődés hordozóinak – s ezeknek összhangban, szinkronban kell egymással lenniük. A társadalom elemi részei az emberek / a család /, és az általuk létrehozott szervezetek, intézmények. 

Magyarország ma a középszintű megalkuvási egyensúly csapdájában van. Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők nem képesek érdekeiket közhasznú módon érvényre juttatni. Ebben a tekintetben is a fejlődés kulcsa az intézményekben / jogi szervezeti / és az információkban van, természetesen a fent leírtakon túl.    

Véleményünk szerint ma Magyarország a lehetőségek országa, azoké a lehetőségeké, amelyek biztonságot és jólétet teremthetnek, ha összefogunk. Azon dolgozunk, hogy fel sem merülhessen az emberekben: „nem tudok változtatni, így hát nem is foglalkozom vele”.

 Egy ország „jólétét” a lakosok morális állapota és a gazdaság helyzete határozza meg. Ha mindkettő erős, a mindenkori kormány számára nagyobb lehetőség nyílik a társadalmi feladatok hatékony megoldására.

Magyarországon ma sokan vannak, akik tehetséget és elszántságot éreznek magukban ahhoz, hogy saját kezükbe vegyék jövőjük formálását.

Célunk, hogy olyan feltételeket teremtsünk, melyek segítik az emberek önmegvalósítását, ezen keresztül a közmorál javítását és a gazdaság fejlődését. Ez egy nagy esély az európai fejlett országok színvonalára történő felzárkózásra.

 

 

  1. Programunk súlypontjai

Ez az anyagunk nem tartalmazza a részletes cselekvési tervet, gondolkodásunk struktúráját és az ebből fakadó szakmai irányokat mutatja be. Amiket követelményként fogalmazunk meg, azok a cselekvési programunk pillérei.

A társadalom különböző területeit érintő szemléletünk és programunk kerül itt megfogalmazásra. Az emberek megbecsülése, egyenrangú kezelése alapvető hozzáállásunk, minden ezzel ellentétes magatartást károsnak tartunk. Tudatosítani kell az emberekben, hogy ők a legfontosabbak! Azt kínáljuk, hogy közösséget építve összefogunk Magyarországért, az emberekért.

 

2.1  Család, háztartás
(Gyermekvállalás, Oktatás, Egészségügy, Nyugdíjrendszer)

 

A család a társadalom alapegysége.

Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk olyan intézkedések meghozását, melynek eredményeként hathatósan és jelentős mértékben növekszik a születések száma. Pénzügyi, szabályozási, egészségügyi és oktatási eszközök felhasználásával áttörést kell elérni. Kivándorlás szűkítése és megszüntetése elemi érdekünk. Feltételinek kialakítása fontos lépés, eredménye hozzájárul a gazdasági teljesítmény növeléséhez.

Amilyen az oktatás ma, olyan lesz a gazdaság holnap. Az oktatás modernizálása nélkül nem lehet eredményesen küzdeni olyan problémák ellen, mint a munkanélküliség, hátrányos helyzetű régiók leszakadása vagy a kirekesztés. Célunk, hogy minden gyermek használható tudást szerezzen az iskolában. Hangsúlyosabbá tesszük az alapkészségek fejlesztését, az alapvető intelligencia, és az életre való nevelés fontosságát szem előtt tartva. A versenyképes tudás megszerzésére alkalmassá tesszük az iskolákat. Az intézmények vezetőivel egyeztetve hatékonyabbá tesszük a felsőoktatást.

Célunk, hogy megőrizzük nemzeti örökségünket, az oktatási intézmények sokszínű kulturális szolgáltatást nyújtsanak, megismertessék a világgal nemzeti kultúránkat, és hazánkba hozzuk a világ kulturális kincseit. Csökkenteni kell a nagyvárosok és kistelepülések közötti szakadékot. így megerősítve és megteremtve a helyben elérhető kulturális alapszolgáltatásokat.

Az innovációk folyamatainak tudatos és szakszerű irányítása gazdasági fejlődésünk potenciális lehetősége. Az oktatási rendszeren keresztül is segítjük és támogatjuk az innováció, a modern technológia és az informatika hétköznapi használatának elterjedését.

A magyar egészségügy problémáit hosszú távon csak a szolidaritás elveit érvényesítő, a piaci viszonyokat figyelembe vevő pénzügyi és szabályozási feltételek megteremtésével lehet megoldani. Az itt tapasztalható morális helyzet  a társadalom morális problémáinak megoldásával javul.

Meghatározzuk a kötelező egészségbiztosítási alapcsomagot, továbbfejlesztjük az elő takarékosságot, az öngondoskodást segítő egészségpénztárakat.

Kedvezményekkel segítjük a közcélú magánbefektetéseket.

A minőségi egészségügy szempontjából különösen fontos a járóbeteg-szakellátás.

Folytatni kell a kórházak komfortosításának programját, a minőségbiztosítási és intézményi minősítési rendszerek fejlesztését.

Folytatjuk a sürgősségi ellátás fejlesztését, a mentőautók cseréjét, a mentőállomások felújítását. Megújítjuk a szakorvosi képzést. Az egészségügy szereplőivel hosszú távú megállapodásra törekszünk az életpályát befolyásoló körülményekről, a jövedelmek teljesítményarányos felzárkóztatásáról.

A fenti programok mindegyikéhez szükség van az egészségügyi finanszírozás kiszámíthatóvá, tervezhetővé, értékállóvá tételére, a források elosztásának és felhasználásának áttekinthetőbbé válására.

Az életminőség javítása az egészséges életmódra neveléssel kezdődik. A sport az egészséges életmód alapja, a nevelés egyik leghatékonyabb eszköze. A sport közös nemzeti ügy. Az állam nem vonulhat ki a sportból, szerepet kell vállalnia a létesítményfejlesztésben, az iskolai és diáksport, a szabadidősport és a versenysport részleges finanszírozásában.

Célunk, hogy a sport váljon minél többek mindennapos szabadidős tevékenységévé. Közvetlen támogatást kell nyújtani a magyar sport nemzetközi eredményességét segítő szervezeteknek, sportolóknak.

Az itthon maradás szempontjából alapvető, hogy munkahelyet biztosítsunk a tanulmányaikat befejező fiatalok számára. Átfogó programot kell indítani a fiatalok elhelyezkedésének segítésére. A családos fiatalok helyzetét könnyítő jelentős kedvezményeket kapjanak azok a munkáltatók, akik gyesről, gyedről visszatérő édesanyákat foglalkoztatnak.

Bővíteni kell a nappali ellátásokat biztosító intézményrendszert, hogy a kisgyermekes szülők, illetve a tartósan beteg, fogyatékkal élő családtagot gondozók is munkába állhassanak.

Támogatjuk a távmunka programot. A fiatalok, a gyermeknevelésből visszatérők mellett ma a leghátrányosabb munkaerő-piaci helyzetben a munkahelyüket idősebb korban elvesztők állnak. Ők nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek, gazdasági veszteséget jelent, ha kirekesztődnek a munka piacáról.

Az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése fontos feltétele a helytállásnak a munkaerőpiacon. Ezt prevenciós programok támogatásával kell segíteni.

Felelősséget érzünk minden egyes kilátástalan helyzetben élő, nélkülöző állampolgárért. Számukra az esélyegyenlőség megteremtésének első lépése a konkrét segítségnyújtás. Az esélyteremtés kiemelten fontos azoknak, akik csak segítséggel tudják élni életüket. Az esélyegyenlőség biztosítása nem más, mint egy teljes értékű, önálló élet lehetőségének megadása.

Társadalmunk erkölcsi kötelessége, hogy a rászorulókért mindent megtegyen / Pl.: be kell fejezni az országban az akadálymentesítési programot, ezáltal a középületek és a szolgáltatások elérhetőek lesznek a fogyatékkal élők számára /.

A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának rendszerét emberbaráttá kell reformálni, az ehhez szükséges támogatások feltételrendszerét úgy alakítva, hogy azt hatékonyabban, a segítés valódi szándékával lehessen felhasználni.

A nemzedékek összefogása a jelen és a jövő kulcsa. Meg kell teremteni a nyugodt, biztonságos időskor megélésének lehetőségét.

Emelni kell az egyedülálló idősek nyugdíját, valamint az önerőből jövedelmüket kiegészíteni képtelen idős emberek támogatását. Be kell vezetni az alanyi jogon járó megélhetési minimum juttatás feltételrendszerét.

Meg kell vizsgálni a több szintű nyugdíjrendszer hatékony működési feltételeit, és ki kell alakítani szervezeteit.

        

  2.2 Vállalkozások, és szabályozásuk

A vállalkozásokban dolgozik a háztartások tagjainak többsége, előállítják a fogyasztói szükségleteket kielégítő termékek és szolgáltatások döntő többségét. Állapotuk / tőkeellátottságok, hitelképességük, vezetésük stb. / meghatározó a jövedelmek termelésében és a fejlődésben.

A vállalkozások számára versenyfeltételek közötti fejlődést biztosító gazdasági környezetet kell létrehozni. Állami feladattá is kell tenni az innováció finanszírozását.

Preferáljuk a közösségi vállalkozások létrejöttét ezzel is elismerve a kreatív gazdasági erők szükségességét és létjogosultságát.

A vállalati szektorra vonatkozó gazdaságpolitikánk elsődleges célja a gyors és egyensúlyőrző növekedés, ösztönzése, amely:

  • fejlődést hoz a gazdaság teljesítményében

  • fejlődést hoz a foglalkoztatás szintjében

  • fejlődést hoz az emberek életkörülményeiben.

A felzárkózás gazdaságpolitikája egyidejűleg jelenti a vállalkozások versenyképességének javítását, az export ösztönzését és az állami kiadások növelését megakadályozó, egyensúlyőrző költségvetési politikáját. Az állami kiadások és ezzel együtt az adók csökkentése több levegőt biztosít a vállalkozásoknak, nagyobb lehetőséget a fejlesztésre, növekedésre. Meg kell szüntetni a költségvetési hiány és az államadósság vezérelte vállalati szabályozást.

A gazdasági növekedés kulcsa a vállalati beruházások növekedése. Arra törekszünk, hogy Magyarország vonzó célpont legyen a hazai és külföldi befektetők számára.

A hosszú távú gazdasági növekedés biztosításáért és a versenyképesség javításáért kiszámítható, stabil jogi környezetet teremtünk, hatásos beruházás- és fejlesztésösztönző programokat indítunk.

Bővítjük és a kis- és közepes vállalkozások számára is elérhetővé tesszük a fejlesztési adókedvezményeket.

Tovább könnyítjük a külföldi befektetők letelepedését és biztosítjuk az európai uniós fejlesztési források megszerzéséhez szükséges hazai társfinanszírozást.

Az agrárgazdaság mind termelési, mind területfejlesztési, foglalkoztatási szempontból kiemelt ágazat. Modernizálása, a birtokviszony szabályozás rendezése fontos érdek. Versenyképességét növelni kell, exportjának növelésével a mezőgazdaságból élők életminősége javul. Támogatni kell az önkéntes szerveződéseket, az érdekvédelmi szervezeteket.

 

2.3 Pénzügyi szektor

A pénzügypolitika és a bankrendszer a társadalom szükségleteinek alárendelt működése szolgálja a fejlődést. Tudomásul kell venni, hogy a bankok is profitorientált vállalkozások, azonban funkciójuknál fogva speciális szerepet töltenek be a gazdaságban. Olyan intézkedéseket kell hozni, melyek eredményeként növekszik a bankok stabilitása és ellenőrizhetősége / független felügyelet /. A növekedés csak akkor lehet tartós és eredményezheti a polgárok életszínvonalának növekedését, ha szilárd egyensúlyi feltételeken nyugszik. Ebben a pénzügyi szektornak / a monetáris és fiskális politika / kulcsszerepe van, így ezzel a súllyal kell kialakítani irányítási, szabályozási kereteit.

Ha a gazdaság nincs egyensúlyban, akkor előbb-utóbb komoly veszélybe kerül:

      – az állam eladósodik, nem képes finanszírozni feladatait

      – a családok terhei növekednek

      – a vállalatok terhei növekednek.

Közös érdek, hogy a gazdaság stabil legyen, hogy a növekvő életszínvonalat ne fenyegessék az egyensúlytalanságból adódó veszélyek. El kell érni, hogy csökkenjen az infláció, mérséklődjön az államháztartás hiánya és az államadósság hazai össztermékhez mért aránya. Így csökkenthetőek a kamatok is. Az állam takarékossága mellett az egyensúly másik forrása a polgárok, a családok megtakarítása, amit ösztönözni kell. Általában bátorítani kell a jövőre szóló öngondoskodást. Helyre kell állítani a bankok felé megnyilvánuló bizalmat, javítani kell a általános pénzügyi kultúra állapotát.

 

2.4 Állam (közfeladatok, hatalmi ágak, központi költségvetés, önkormányzatok)

Mi az egyéni és a társadalmi felelősségvállalásra építünk, tehát az államnak mindent meg kell tennie, hogy csak a szükséges mértékben korlátozza az egyéni autonómiát, minél több döntést bízzon az egyénre, a polgárok helyi közösségeire. Ugyanakkor erősíteni kell a társadalmi felelősségvállalást, hogy támogatást adhassunk azoknak, akik szükséget szenvednek.

A közösségi és az egyéni felelősség a mi morális esélyünk. Vannak területek, ahol az állam szerepvállalása nem nélkülözhető, ám legtöbbször a polgárok szabad társulásai, illetve a merész és elkötelezett egyének sokasága teremtheti meg az új, sikeres Magyarország sokszínű közösségi hálózatát.

A tenni tudó kormányzás erős, hatékony és szolgáltató államot igényel. Az államnak csak akkorának kell lennie, ami elegendő legszükségesebb feladatainak ellátásához. A kormányzásnak az emberek, és nem az állam igényeiből kell kiindulnia. Alapkövetelménynek tekintjük a hatalmi ágak szétválasztását, annak garanciáit megteremtve. Magyarországon az állam még mindig számos olyan területen van jelen, ahol semmi funkciója nem kell, hogy legyen, miközben gyakran nem jut elég pénz, energia a feladatkörébe tartozó szolgáltatások színvonalas elvégzésére. Közös vagyonunkat az infrastruktúra fejlesztésére csoportosítjuk át. Azok a vállalatok maradnak állami tulajdonban, amelyek nélkülözhetetlenek az állami alapfeladatok ellátásához. A ma állami tulajdonban lévő, de nem vagy rosszul hasznosított ingatlanokat – ha az érintettek vállalják a hasznosítást – át kell adni az önkormányzatoknak. Ezzel is a helyi közösségeket szolgáljuk.

Az állam ma túlzottan bürokratikus, sok helyen pazarló, a központi közigazgatás túlméretezett. Csökkenteni kell az állami túlköltekezést és korlátozni a bürokráciát. Az esélyteremtő és hatékony államhoz takarékos igazgatás illik.

 

Növelni kell a fejlesztési források decentralizációját. Versenyképességünk záloga a tudásalapú gazdaság kialakulása. Ennek érdekében támogatni kell a tudáscentrumok létrejöttét. További jelentős kedvezményeket kell, hogy kapjanak a kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatók. Támogatandók a magyar vállalkozások új termékek kifejlesztésében, előnyösebb technológia vagy innovatív szolgáltatások kidolgozásában. Új kezdeményezésekkel kell ösztönözni a vállalati kutatómunkát, új vállalati kutatói munkahelyek létrehozását és a szoftverfejlesztést.

Célunk, hogy a tudományra fordított állami támogatás meghaladja az Európai Unióban kialakult átlagos szintet. A tudomány- és technológiapolitika és a gazdaság igényei között szorosabbra kell vonni a kapcsolatot. Informatikai fejlesztések ösztönzésével is erősíthető a magyar vállalkozások versenyképessége. Pályázati támogatással, tőkeprogramokkal és hiteleszközökkel kell támogatni a magyar vállalkozások nemzetközi hálózatba szerveződését.

Az információs társadalom kiépítése a demokrácia intézményeinek megerősítésével és a szolgáltató jellegű államigazgatás kialakításával párhuzamosan zajlik. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a közhatalmi szervek, a közpénzből működő rendszerek és állami szolgáltatások tevékenysége és gazdálkodása a nyilvánosság előtt történjék. Az adófizetőknek jogukban áll megtudniuk, hogy adóforintjukkal és politikai felhatalmazásukkal hogyan gazdálkodik a hatalom.

A demokrácia érvényesüléséhez és a korrupció visszaszorításához átláthatóvá kell tenni az állam működését. Ennek érdekében meg kell erősíteni a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének az Alkotmányban is biztosított jogát:

– az információszabadság tényleges érvényesüléséhez szükséges, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénybe foglalt garanciák átfogó felülvizsgálatával és tökéletesítésével;

– az elektronikus információszabadság általános hatályú törvénybe iktatásával, 

– az információszabadság követelményeinek, különös tekintettel az igazságügyi tájékozódás, a közérdekű adatbázisok közhasznú felhasználása, az egészségügyi információkhoz való hozzáférés biztosításával.

Célunk a demokráciába vetett bizalom erősítése, az olcsó és szolgáltató állam kialakítása, az igazságszolgáltatás függetlenségének garantálása – vagyis a hétköznapi demokrácia megteremtése. Fontos az olcsóbb és hatékonyabb államigazgatás kiépítése, a párhuzamosságok megszüntetése, az ügyfélbarát szemlélet általánossá tétele. Szolgáltató közigazgatásra van szükség, melyet nem a bürokratikus logika, hanem a feladatok minél hatékonyabb teljesítésének igénye mozgat. Határozott szándékunk, hogy a szükségesnél nem nagyobb, a polgárok igényeihez és elvárásaihoz jobban igazodó, hatékonyan működő, ügyfélbarát közigazgatást alakítson ki. A szakértelmet, a szakmaiságot, a folytonosságot kell biztosítani, ami növeli a közigazgatási munka tekintélyét és stabilitását. Követelmény, hogy pártpolitikák ne befolyásolják a szolgáltatás magas szintű szakmai elvégzését. Az állam újraelosztó szerepének korlátozását kell megvalósítani, tehát a jövedelmek újraelosztási mértékének jelentősen csökkennie kell. Ez növeli az önkormányzatok szerepét, felelősségét és erősíti a demokráciát.

  

2.5 Nemzetközi kapcsolatok

Ki kell dolgozni egy a történelmi tanulságokon nyugvó stratégiát a nemzetközi kapcsolatokra vonatkozóan / több ilyen létezik, ezeket integrálni kell, ill. választani kell közülük /.

Külpolitika:

A meglévő szövetségi rendszerekhez való tartozásunk biztonságot ad, segíti fejlődésünket. Stratégiai partnerként tekintünk a szomszédainkra. A tenni tudó kormányzás kiegyensúlyozott és kiszámítható, ám határozott külpolitikát jelent: támogatni és megvédeni a magyar érdekeket. Magyarország nem passzív elszenvedője, hanem aktív alakítója az egységesülő Európának.

A más országokban élő magyarok kulturális, gazdasági támogatása alapvető feladat!

Ki kell állni autonómia törekvésük, esélyegyenlőségi harcuk mellett.

Külgazdaság:

A nemzetközi termelési, kereskedelmi és pénzügyi folyamatokban való aktív resztvétel az ország fejlettségének fokmérője. A komparatív előnyökön túl modernizációs, kulturális tapasztalatokat is nyújt, ezért szabályozással, szervezetek létrehozásával, finanszírozással ösztönözni kell a nemzetközi gazdasági tevékenységet.

 

  1. Több szektort érintő témák (közbiztonsági és rendészet, informatika, területfejlesztés, környezetvédelem)

 Közbiztonság, rendészet

 A közbiztonság infrastrukturális tényező, mely a gazdasági és társadalmi működés „üzemen kívüli” feltétele. Befolyásolja a beruházási szándékokat, az idegenforgalmat a termékek költségeit épp úgy, mint az emberek közérzetét, életvitelét, döntéseit.

Felfogásunk szerint a közbiztonság általános állapota a helyi problémák összességéből tevődik ki, így annak hatékony befolyásolása is helyben, összefogással lehetséges. A fő hangsúly a megelőzésen van. Az okok és feltételek feltárásában, megváltoztatásban mindenkinek: a központi közigazgatási szerveknek, az önkormányzatoknak és a társadalmi szervezeteknek az oktatásnak és a médiának is meg van a maga, másra át nem hárítható felelőssége, feladata.

Az elsődleges megelőzés a bűncselekmények vagy katasztrófa kialakulásának oksági terén hat: az iskolai, a családi nevelés, a munkahelyteremtés, a baráti kapcsolatok, az igazságos elosztási rendszer, az erőszakmentes tv-műsor, a szabadidő értelmes eltöltése, az egymással való törődés, a társadalom morális állapota stb. melyeket semmilyen hivatásos rendészeti szerv nem képes maga megoldani. Erre rá is kell ébreszteni, illetve ösztökélni kell az ezért tenni tudó szerveket!

A rendészeti szervek konkrét tevékenysége az un. „másodlagos” megelőzési körbe tartozik. Sajátos lehetőségeikből adódóan céljuk, a jogsértők felderítése, a cselekmények, katasztrófák megszakítása, a tettesek elfogása. A megelőzési munkájuk ezen túl a közterületi jelenlétben, akciókban, a hatósági, engedélyezési, az ellenőrzési, a szabálysértési ügyintézésben, illetve a tapasztalatokból gyűjtött PR tevékenységükben, továbbá a más szervekkel való összehangolt konkrét együttműködésben valósul meg.

A biztonsági jelenlét jórészt közterületi térfigyelőkkel, autópályás kamerákkal, sebességmérőkkel, vagyonvédelmi csendesriasztó-rendszerekkel, tűzjelző eszközökkel, rendezvénybiztosító cégekkel megoldható

A hivatásos rendészetnek olyan irányítási, munkaszervezési irányt kell szabni, hogy minden  intézkedést igénylő eseményre azonnal reagálni tudjon (10 percen belül!), más időszakban pedig irányított akciókkal, az erőit összpontosító ellenőrzésekkel operáljon. Az irányított akciók megalapozása és a költséghatékonyság érdekében a problémás személyekre, helyekre orientált felderítést drasztikusan és minőségében fejleszteni kell.

Természetesen ez mellett szükséges a lakossággal kapcsolatot tartani a rendészet szervek kontaktpontjain és személyein keresztül, akik hely- és személyismeretüknél fogva alkalmasak arra is, hogy időbeni figyelmeztetéssel, fellépéssel megelőzzék a komolyabb problémák kialakulását.

Az ellenőrzésben, a bírságolásban differenciálni szükséges! A lakosságot leginkább irritáló témákra kell az erőket koncentrálni, így a hatékonyságon kívül javulhat a rendészeti munka támogatottsága.

A rendészeti szerveknek egységesnek kell maradniuk! Ez érték. Alapelv viszont, hogy minden, ami általános alaptevékenység decentralizálandó és minden, ami speciális ismereteket igényel, illetve drága centralizálni szükséges! Alapelv az is, hogy egy munkát ott kell elvégezni ahol a legjobban rendelkezésre állnak a szükséges ismeretek. Egyértelmű, világos feladat- és hatáskörök meghatározása mellett a felesleges párhuzamosságok felszámolandók.

A központi szerveket főként a szakirányítás, ellenőrzés, az elemzés, a végrehajtást segítő szolgáltatásoknak megfelelően kell átalakítani. Az általános magyar probléma a rendészeti szerveket is elérte: a nem piacképes, gyakorlatlan diplomások mellett hiányoznak a jó, tapasztalt szakmunkások. A  tiszt-tiszthelyettesi állomány arányát az utóbbiak javára meg kell változtatni.

Folytatni kell az igazságtalan létszámeloszlás, a területi munkaterhelési aránytalanságok megszüntetését.

A szervezeti felépítést tudományos alapokra kell helyezni.Irányítható struktúrákat kell kialakítani ügyelve arra a tudomány által régen felismert tényre, hogy kvalifikált, problémamegoldó, tevékenységi körben egy ember képtelen egyszerre 5-7 részletnél többet figyelemmel kísérni. Az alaptevékenység, a rutin feladatok első szintjén nagyobb létszám (20 fő) is irányítható.

A vezetői kiválasztásban a gyorsabb, gazdaságosabb ügyintézésben, a lehetőségek feltárásában érdekelt, javaslattevő, szakmailag és emberileg elfogadott, hiteles, szavatartó, lelkesítő személyekre  van szükség. Olyanokra, akikben a többiek megbíznak, akik törődnek a munkatársaikkal, ha kell, megvédik őket. Ők biztosítják a jó munkahelyi légkört, a rivalizálás helyett az együttműködést, a megfelelő belső kommunikációt és a fegyelmet.

Az eredményes rendészeti szerv kulturálisan integrált, azaz az állomány összetétele le kell képezze a társadalmi arányokat, nemi, nemzetiségi, etnikai vonatkozásban is. Ebben azonban iránytű az egységes, szigorú alkalmassági követelmény! A hátrányos helyzetűek támogatása a pályára orientáló előképzésben valósítandó meg.

A rendészeti szakképzésben az alap, közép, felsőfokú oktatás anyagának egymásra kell épülnie. A felső szintű képzésben már azon legjobbaknak kell részesülni, akik ismerik az alapszabályzatokat és tudják, hogy milyen beosztottnak lenni s mit várhatnak el azoktól. Az elmélet és gyakorlat helyes aránya mellett nagyobb súlyt kell helyezni a fizikai felkészítésre, az önvédelmi képességekre. Testileg, lelkileg erős, toleráns gyakorlott állományra van szükség!

A rendészeti szervek gazdálkodását úgy kell átalakítani, hogy a vezetők tudják a szakmai döntéseik pénzügyi hatásait.

Fontos lépés eltörölni a bevételi előirányzatokat, a rendészet különlegesen semleges, ki kell mondani: nem lehet bevételszerző, ne ösztönözzük költségvetési eszközökkel erre.

 

Informatika

 Mint önálló iparág, a társadalom minden szereplőjének meghatározza működését. Fontos, életünket átszövő technikai eszköz. Konzisztens jogszabályokat kell kialakítani a személyi jogok, a titokkezelés, a hozzáférés, a közérdekűség stb. vonatkozásában.

 

Területfejlesztés, környezetvédelem

Az ország keleti és nyugati része, a nagyváros és a vidék között az életminőséget meghatározó feltételekben nagy különbség van. Fejlesztésekkel ezt a különbséget meg kell szüntetni. Meg kell tenni mindent, hogy Magyarország minden polgára egyenlő feltételek között éljen. Mindemellett Budapestet úgy kell fejleszteni, hogy gazdasági, kulturális, tudományos és turisztikai szempontból egyaránt Európa meghatározó fővárosa legyen.

A regionális fejlesztések sarokköve az infrastruktúra építése / úthálózat, vezetékrendszerek, távközlési rendszerek, logisztikai bázisok /.

A falvakban csökken a lakosságszám, az ott élők helyzete kilátástalan. Fontos a falvak megmentése nemzeti kulturális és gazdasági szempontból egyaránt. Szabályozási, vállalkozásszervezési, stb. eszközökkel javítani kell a falvakban élők életkörülményeit. meg kell állítani az elvándorlást, elnéptelenedést. A környezet, a természet védelme az életminőség javításának egyik központi eleme. Programokat kell indítani hulladék kezelés hatékonnyá tétele, a víz, a levegő tisztaságának megőrzése érdekében. A környezeti veszélyhelyzeteket szigorú ellenőrzéssel, a hatóságok erősítésével és következetes jogalkotással kell kezelni.

 

4. Összegzés

Mi büszkék vagyunk Magyarországra, a magyar emberekre! Együtt gondolkodással és együtt cselekvéssel elérjük célunkat: lehetőségekből valóságot. Fő törekvésünk: az emberek elvárásainak megfelelően Magyarország modernizálása.  A szorgalomra, munkára, tudásra, tehetségre építve megteremtjük minden állampolgár számára a jobb életet. Mi olyan országot akarunk, ahol a szabadság és a jólét jegyében európai polgárként élhetünk és büszkék lehetünk saját nemzetünkre, nemzeti hagyományainkra. 

A jelen programban megfogalmazott szemléletünk és elveink konkrét feladatokat adnak. Ezen feladatok megoldását részletesen kidolgoztuk, itt azokat a területeket idézzük, melyek a fókuszban állnak:

  • az oktatás tartalmi és intézményi rendezése minden szinten / „amilyen az oktatás ma, olyan lesz a gazdaság holnap” /

  • a hatékony kutatás-fejlesztés szervezeti és pénzügyi kereteinek kialakítása / „az innováció a fejlődés alapvető motorja” /

  • az egészség megőrzés intézményeinek kialakítása, a tömegsport fejlesztése

  • az egészségügyi ellátás intézményi és pénzügyi rendezése / „az egészség feltétele sok mindennek, elsősorban a boldogságnak” /

  • a szociális háló humánus, de aktivitásra ösztönző kialakítása

  • a több pillérű nyugdíjrendszer kialakítása

  • az infrastruktúra folyamatos és régiószinteken kiegyensúlyozott fejlesztése / területi különbségek megszüntetése /

  • az állami újraelosztás / redisztribúció / mértékének csökkentése, a közfeladatok állandó definiálása

  • a demokrácia biztosítékainak erősítése / hatalmi ágak elkülönítése /

  • az önkormányzatok önállóságának növelése / minden döntés ott szülessen ahol az érdek és az információ megjelenik /, önellátásuk gazdasági feltételeinek kialakítása

  • a közösségi termelés, és a kisvállalatok szerepének növelése

  • a mező- és élelmiszergazdaság termékpályáinak és vállalatainak fejlesztése / a feldolgozó ipar kialakítása /, a vidéki munkalehetőségek növelése

  • a hatékony pénzügyi felügyeleti rendszer kialakítása

  • a gazdasági produktivitást segítő korrekt versenyszabályok kialakítása

  • a családok összetartó erejét növelő feltételek létrehozása / a család a társadalom alapegysége! /

  • jelentős népszaporulat elérése érdekében drasztikus intézkedések megalkotása

  • a fiatalok számára a hazai / itthoni / perspektíva biztosítása / „ideköt minden” /.

 

„Mi dolgunk a világon? Küzdeni

 Erőnk szerint a legnemesbekért.

Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.”

                            / Vörösmarty /

 

 

 

                                                                                                                                         Az MDU Vezetősége